Hírek
Albumok
Könyvek
Videók
Írások
Képek
Zenekarok
Koncertek
Vásárlás
Gitároktatás
Stúdió
Elérhetőségek
Facebook
Linkek



2019-06-19




Platformjátékok III. rész


Egy újabb adag platformjáték.


Dust – An Elysian Tail (2013)
Egy srác amnéziásan ébred egy erdőben, majd megjelenik egy beszélő kard, ami azt mondja neki, hogy a neve Dust és küldetése van, amin az egész világ jövője múlik. Így a karddal és Fidget nevű nimbattal útnak indul…
Ez egy igen aranyos és ötletes játék, remek irányítással, ami sajnos idővel a monotonitásba fullad, főleg a harcrendszer egyszerűsége miatt. Ez főleg a 3. fejezetben zavaró, ahol órákon át csak harcolni kell a barlangokban. Bár az is igaz, hogy ott vannak a legdurvább ellenfelek. Szerencsére a történet elég érdekes és izgalmasan alakul, hogy érdemes legyen végigjátszani. Ráadásul a karakterek (amik egytől egyig állatok) ötletesek, kidolgozottak és viccesek. Fidget a minket követő nimbat igen aranyos karakter, aki jó néhány poén erejéig ledönti a negyedik falat is.
A játék fokozatosan nehezedik, és a szerepjátékok egyik legjobb része (legalábbis számomra) igen erőteljesen jelen van, vagyis az amikor régebben nagyon durvának számító ellenfelekkel ha később összefutsz, simán legyalázod. Ez egyfajta elégtétel.
Sajnos a főellenségek igen gyengék, és egy kis extra tápolással könnyedén túl lehet lépni az ellenségek erejét, ami igen lerontja a kihívást.
Két igen zavaró buggal találkoztam sajnos elég sokszor. Az egyik, hogy időnként leáll a játék 5-10 másodpercre és mindig attól félek lefagyott. Ez főleg azért idegesítő, mert legtöbbször a mentés előtti pillanatban történik. Valamint a sötétben játszódó részek nagyon hibásan lettek megcsinálva. A fény össze vissza ugrál, és van, hogy elfelejti világosítani a területet és hasonló nyalánkságok.
A játékmenet nem nagyon nyújt újdonságot, de a világ és a megvalósítás igen remek, Ötletes, de nem túl nehéz feladványokkal találkozhatunk főleg a mellékküldetésekben. Így aki csak a főküldetésre koncentrál, jó sok mindenről maradhat le.
Utólag belegondolva nem igazán tudom, ki lehet a célközönség, mivel a játékmenet igen egyszerű, de bizonyos feladatok igen bonyolultak. A grafika és a világ aranyos, rajzfilmszerű, a történet viszont tele van komoly és összetett drámai jelenetekkel és bonyolult sztori-elemekkel. Ráadásul a befejezés is kérdéseket hagy maga után. Ám mégis azt mondom, hogy aki kipróbálja nem fogja megbánni, mert igen jól fog szórakozni.
Hangulat: 17 / 20
Történet: 14 / 15
Eredetiség: 10 / 15
Kihívás: 5 / 10
Megvalósítás: 8 / 10
Változatosság: 6 / 10
Zene, hangok: 10 / 10
Grafika: 10 / 10
Össz értékelés: 80 %



Shank
Rajzfilmes grafika tömény brutális és pörgős játékmenettel.
Már a történet egyszerűsége is a klasszikus akciófilmeket idézi. Oda kell menni és szétlőni mindent és mindenkit. Ilyen egyszerű, de az ilyesmit mindig izgalmas nézni és átélni is. Ezért olyan népszerű a klasszikus akcióstílus.
A co-op módot mindenképp muszáj megemlítenem, mert itt egy külön előzménytörténetet játszhatunk végig.
Ezt a játékot nem mondom, hogy kinek ajánlom, mert elég megnézni az előzetest. Ha tetszik a játék is tetszeni fog, mert ugyan azt kapod, amit ígérnek, se többet, se kevesebbet.
Hangulat: 15 / 20
Történet: 10 / 15
Eredetiség: 10 / 15
Kihívás: 5 / 10
Megvalósítás: 9 / 10
Változatosság: 6 / 10
Zene, hangok: 10 / 10
Grafika: 10 / 10
Össz értékelés: 75 %



Shank 2
A klasszikus eltúlzott akciófilmeket idéző stílus ha lehet még jobb is lett, mint az első részben. Nem mindennap látni olyan jelenetet, ahol a főszereplő kettévág egy helikoptert láncfűrésszel, majd miután beleesik a vízbe kitépi a rátámadó cápa álkapcsait puszta kézzel. Zseniális :).
Sajnos az első epizód egyik legjobb részét, a co-op kampányt kivették, és helyett kiszúrták a szemünket egy túlélő móddal, ami valljuk be, közel sem olyan igényes, mint egy külön többjátékos mód.
Akinek tetszett az első rész, ezt is élvezni fogja.
Hangulat: 15 / 20
Történet: 8 / 15
Eredetiség: 9 / 15
Kihívás: 5 / 10
Megvalósítás: 9 / 10
Változatosság: 5 / 10
Zene, hangok: 10 / 10
Grafika: 10 / 10
Össz értékelés: 71 %



Mark of the Ninja (2013) A ninják főhadiszállását megtámadták. Hogy visszaszerezzék az ellopott kincseiket, az egyik tagukra elátkozott jeleket festenek, amik hihetetlen erővel ruházzák fel, de eközben felemésztik a lelkét. A Shank 1-2 készítőitől egy újabb izgalmas kalandot kaptunk, ám egy cseppet se kell félni, hogy a Shank koppintása lenne. A megrajzolás és a stílus teljesen olyan, mint elődei. A játékmenet viszont teljesen más. Lopakodás és csendes gyilkolásra lesz szükség, ami igen szokatlan egy platform játékban, de ennek ellenére remekül sikerült. Sajnos A Shankkal ellentétben itt nincs multi mód, ami nagyjából az új játékmenet miatt érthető. A végigjátszás egy percig sem unalmas, köszönhető ez a változatos fegyvereknek és eszközöknek. Ötletes, de mégsem annyira brutális logikai feladványok és néhány ügyességi rész, ami pont elegendő mennyiségű. A sztori alapból semmi újat nem nyújt, viszont a végső fordulat és a két választható befejezés nagyon feldobja. Főleg, hogy még utólag sem egyértelmű melyik a jó és melyik a rossz választás, mert szerintem lehet többféleképpen is értelmezni a dolgokat. Mindent összevetve különleges élmény a MotN végigjátszása, csak sajnos kicsit rövidre sikeredett. De mindig van lehetőség, hogy más stílusban újrajátszd a pályákat.
Hangulat: 16 / 20
Történet: 12 / 15
Eredetiség: 13 / 15
Kihívás: 6 / 10
Megvalósítás: 9 / 10
Változatosság: 9 / 10
Zene, hangok: 9 / 10
Grafika: 10 / 10
Össz értékelés: 85 %



Giana Sisters - Twisted Dreams
Két kislány eltűnik egy vortexben, így ki kell jutni az elvont pályákból. Ennyi a történet, legalábbis, ami kiderül belőle.
Mikor olvastam mi a sztori nem értettem miért nincs benne többjátékos mód. Ám fél perc játék választ adott a kérdésemre. A két lány mintha egymás alteregói lennének, akik között bármikor válthatunk a játék folyamán. Ám ez nem csak karakterváltás, hanem annál sokkal több. A vörös hajú csaj irányításakor rockzene szól, miközben a világ sokkal színesebb és vidámabb. A speciális képessége pedig, hogy tűzgolyóként tudja szétrobbantani az akadályokat vagy szörnyeket. Ellenben a szőke csaj világa inkább horrosztikus, miközben retro videojátékokat idéző zene szól. A speciális képessége pedig forgószélugrás, amivel lebegni is lehet.
A játék megvalósítása nagyon profi. Ahogy a váltások közben átalakul az egész világ, sőt a zene megváltozik, de furcsa mód nem zavaró, még gyakori váltásoknál sem. Ez talán a jó átkeverés mellett annak köszönhető, hogy gyakorlatilag ugyan az a zene megy csak más stílusban.
A pályák végigjátszása nem könnyű, főleg ha még az extrákat is próbálod megszerezni a lehető legtöbb kristály begyűjtésével. Ráadásul a pályák (főleg a vége felé, ahol már teleportálgatnak is a karakterek) elég kaotikus labirintusok, amik az újrajátszhatóságot növelik. A főellenségek pedig elsőre brutálisan nezek, de azért egy kis gyakorlással le lehet őket nyomni. Kivéve a legutolsó főszörnyet, akit bevallom több óra próbálgatás után se tudtam lenyomni, így nem értem a játék végére. (Mentségemre legyen mondva, hogy akadozott és lelassult a játék, így ez is hátráltatott.)
A játék egyik legidegesítőbb momentuma, hogy a főellenségek nem kaptak külön pályát, így ha elakadsz, és máskor újrapróbálnád, az előtte levő részeket is újra kell nyomnod.
Az előzetest látva nem is hittem, hogy ennyire nehéz lesz, mind ügyességileg, mind pedig logikailag. Persze nem kell Super Meat Boy, vagy valami durvább kalandjáték szintjére gondolni, de egy fiatalabb vagy kevésbé tapasztaltabb játékos nem tudom, hogy viszi végig. Bár vannak segítséget, pl ha eléred épphogy a platformot akkor is felkerülsz rá, meg jelzőtáblák, amik tippeket adnak mit hogy csinálj.
Három zavaró dolgot tudnék megemlíteni. Az egyik, hogy bár a grafika igen szép, de közel sem olyan szintű, ami indokolná azt, hogy akadozzon a játék. Most játszottam végig a Resident Evil 6-ot osztott-képernyőben és az még egy kicsit sem akadozott. Ez a kisebb fejlesztőcégek legnagyobb hibája, hogy nem optimalizálják rendesen a játékaikat. A másik, hogy a pálya végét nem lehet elkerülni. Ha odaérsz vége, hiába akartál még egyéb helyekre benézni, hogy felszedd a rejtett extrákat vagy további kristályokat. Az utolsó pedig, hogy a pályák a játék végére unalmassá válnak, mert ugyan azok a momentumok és ellenségek vannak szinte végig.
Ám ezen apró hibák ellenére is csak ajánlani tudom a játékot, mindenkinek aki szereti az eredeti dolgokat, vagy a kihívást. Sőt, az igazán mazohisták a Hardcore mód mellett Über Hardcore módot is csinálhatnak, amiben ha meghalsz nem csak a pályát kell újrakezdened, hanem az egész játékot. Szerintem aki ebben a módban végignyomja ezt a játékot, az minimum olimpiai aranyat érdemel :).
Hangulat: 17 / 20
Történet: 4 / 15
Eredetiség: 15 / 15
Kihívás: 10 / 10
Megvalósítás: 9 / 10
Változatosság: 10 / 10
Zene, hangok: 10 / 10
Grafika: 10 / 10
Össz értékelés: 85 %



Platformjátékok sorozat:


Platformjátékok I. rész
- Limbo
- Braid
- Duke Nukem - Manhattan Project
- Bionic Commando - Rearmed
- Blade Kitten - Ep 1

Platformjátékok II. rész
- Super Meat Boy
- World Gone Sour
- Sonic Generations
- Sonic the Hedgehog 4 – Episode I
- Sonic the Hedgehog 4 – Episode II

Platformjátékok III. rész
- Dust – An Elysian Tail
- Shank
- Shank 2
- Mark of the Ninja
- Giana Sisters - Twisted Dreams




Hozzászólások

Azonosítsd magad a Facebook segítségével és máris hozzászólhatsz!
Az azonosításhoz klikkelj a képre:

Ha nem történik semmi, ellenőrizd, hogy be vagy-e jelentkezve Facebook-ra.







© KevinKain 2005-...
Ajánlott böngészők: Google Chrome 9+, Firefox 3+