Hírek
Albumok
Könyvek
Videók
Írások
Képek
Zenekarok
Koncertek
Vásárlás
Gitároktatás
Stúdió
Elérhetőségek
Facebook
Linkek



2020-07-09




A mondanivaló túlértékelt
(2016-06-17)


A mondanivaló és a tartalom valóban értékes, hasznos és fel tud dobni egy alkotást, előadást, akármit. Ám, ahogy már korábban is kifejtettem, a mondanivaló nem feltétele annak, hogy valami értékes legyen. Lehet valami mély tartalom nélkül is jó vagy szórakoztató (ez inkább őszinteség kérdése). Persze a mondanivaló és a mély tartalom bármit feldobhat és valóban remek dolog. Felnyithatja az emberek szemét és jobbá teheti a világot. De attól, hogy valami komoly témát fejt ki, még nem feltétlenül váltja meg a világot, mivel a legtöbb „új” gondolat, már elhangzott korábban, csak épp más köntösben. Sajnos a mai világban még nem igazán beszélhetünk eredetiségről. Ebből pedig az következik, hogy újra kell gondolnunk, hogy milyen gondolat vagy tartalom képvisel értéket. Persze ha felhívod a figyelmet a világban uralkodó korrupcióra, agymosásra, álszentségre, vagy bármilyen rossz dologra, az még továbbra is jó, hasznos és értékes dolog. Hiába hallották az emberek már százszor ugyan ezt.
Csak azért jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy egy gondolat mennyire eredeti, és ezáltal mennyire gondolkodó, kreatív, forradalmi művész az illető, aki kimondja. Nem egyszer hallottam már olyat, hogy Istenítettek bizonyos embereket, hogy ők végre elmondják, amit más nem mer. És persze ez a téma általában az volt, hogy „rohadt rendszer”. Persze jó, ha elismerjük azokat az embereket, akik komoly dolgokról beszélnek és akik szeretnének változtatni a világon (még ha semmi eredetit nem mondanak, akkor is), de ne higgyük, hogy ők találták fel a spanyol viaszt. Mert ha túl nagy jelentőséget tulajdonítunk az embernek, aki egy nagy (de általánosságban ismert) igazságot mond, ahelyett hogy elsősorban a mondanivalója jelentőségét méltatnánk, akkor könnyen abba a hibába eshetünk, hogy később, egy másik esetben csuklóból igazat adunk neki, amikor meg épp téved. Mert túlságosan könnyen válunk elfogulttá olyan emberek irányába, akiket tisztelünk, akiket okosnak vagy olyan embernek tartunk, akik „letettek már valamit az asztalra”. Pedig valójában ahány ember, annyiféle kombinációja létezik a különféle témákról alkotott véleményeknek. Attól, hogy valakinek valamiben igaza van, még egy más dologban lehet hatalmasat téved.

Félreértés ne essék: igen is fontosnak tartom a mondanivalót. Végül is, én is igyekszem tartalmat csempészni dalaimba, cikkeimbe, könyveimbe... Ám ha a nagyközönség számára elérhetővé teszel egy gondolatot, akkor az nem csak a saját egód fényezéséről szól. Az valójában egy felelősség, amit a legtöbben szeretnek elfelejteni. Ha csak egy közhelyes mondanivalót ismételgetsz gondolkodás nélkül mert az a menő és attól leszel elismert ember, akkor bele se gondolsz, hogy mit mondasz valójában és, hogy azt miként lehet értelmezni. Mert mi van akkor, ha fordítva sül el a dolog?
Ahogy a motivációs témánál is írtam, itt is ugyan úgy igaz: a mondanivaló, ha nem elég egyértelmű és kidolgozott, akár személyre, vagy konkrét dologra szabott, esetleg félreérthető, akkor az ostobább elmék számára több kárt okoz, mint hasznot. Bár ez máshogy lehet káros, de mindjárt ki is fejtem, mire gondolok.

Kezdjük egy egyszerű példával. Egy mára már eléggé elcsépelt és közhelyes mondat, hogy „manapság a pénz az Isten”.
Ez persze azt mondja ki, hogy a társadalom túlságosan is pénz-orientált, valamint sokaknak az a legfontosabb. Ez persze igaz. Ám ezt másféleképpen is lehet értelmezni.
Rögtön ott vannak a vallásosak, akik ebben azt látják, hogy az ő Istenük mellett állnak ki, akik ezt mondják. Pedig valójában még a pénzimádat is értelmesebb dolog, mint a templomban áhítatoskodni, mert a pénz legalább egyértelműen létezik :). Ráadásul a pénz nem ítélkezik és nem mondja meg mit tegyél, vagy hogy éld az életed, valamint örömet is lehet vele okozni. Míg a vallásosak Istene csak korlátokat szab.
A másik félreértelmezés pedig talán még ennél is ostobább. Amikor bizonyos (alapból elég buta) embereknek már annyira kimosták az agyukat ezekkel az amúgy hasznosnak szánt mondanivalókkal, hogy egyszerűen már komolyan elhiszik azt, hogy konkrétan a pénz a gonosz. Azt a kis papír vagy fémdarabot ruházzák fel olyan tulajdonságokkal, amik csak az emberekre jellemzők. Amikor már egy ember tárgyakat hibáztat és nem az embereket, akik használják azokat, ott már igen komoly gondok vannak.

Ebből is látszik, hogy a mondanivaló, ha nincs eléggé kidolgozva, egyértelműsítve, akkor több kárt okozhat, mint amennyi haszna van. Ráadásul pont a buta elmék fogékonyak a félreértelmezésre, vagy a szimbolikus mondatok szó szerint vételére. Pedig épp ők azok, akiknek a szemét fel kellene nyitnia a mondanivalónak.

Egy másik példa:
A minap játszottam egy játékkal: Senran Kagura: Shinovi Versus.
Ebben a játékban vannak jó és gonosz shinobik. Majd ahogy halad a történet, az egyik karakter arról beszél, hogy a gonoszt nem szabad elpusztítani, mert anélkül nincs jó.
Ez a gondolat persze alapvető igazságokon alapul, amiket sajnos teljes mértékben félreértelmez. Mert a jó/rossz, az éjszaka/nappal, a jin/jang, mind valóban azt mutatja, hogy ezek ellentétek, de mégis összefüggnek és nincsenek egymás nélkül. De gondoljunk csak bele, hogy ezek valójában mit jelentenek?
A gonosz a jó ellenpólusa és nem létezhet nélküle. Ez nem azt jelenti, hogy a gonosz is jó, hanem ez csak egy viszonyítási alap. Hogy jó nem létezhet gonosz nélkül azt jelentheti, hogy minden emberben van jó és rossz, csak az arány változó.
Vagy azt jelentheti, hogyha nincs gonosz, akkor a jót, mivel nem lehet a rosszhoz viszonyítani, így sokkal kevésbé lesz észre vehető vagy jónak tűnő. Sőt sok kicsit jó dolog válik semlegessé. Ha egy világban nem létezik rossz, akkor gyakorlatilag a jó fogalma értelmét veszti, mert nincs mihez viszonyítani. Ám abban a világban nem veszik el a jó, mert ugyan úgy jelen van. Egyszerűen csak nem vesznek róla tudomást az emberek.
Vagy egy hétköznapibb példa: sok rossz nap után, már egy átlagos is fantasztikusnak tűnik. Míg ha soha sincsenek rossz napjaid, akkor lehetnek bármilyen jó napjaid, azokat nem fogod tudni értékelni. Ebből következőleg lehet, hogy túlzás azt hinni, hogy a gonosz nélküli világ tökéletesen boldog, de még úgy is jobb, mint amiben létezik gonosz is. Mert végül is gonosz nélkül is lennének rossz dolgok a világban, amik nem az emberi gonoszságból fakadnak, hanem alapvetően a létezésből. Mint mondjuk a balesetek.

De még más dolgokat is jelenthet. Egyetlen értelmezés van, ami teljesen értelmetlen, mégpedig az, hogy a gonoszság létezése szükséges és jó dolog. Ez egy végtelenül félremagyarázott baromság.

Azon már fenn se akadok, hogy a sztoriban a gonosz shinobik se gonoszak, hanem egyszerűen csak így nevezik őket, mert a gonosz shinobi iskolába járnak...
Persze ezek után lehetne mondani, hogy azért lett az előbb felhozott példa kimondva, mert az egyáltalán nem gonosz gonoszokra gondolt. Ám aki nem gonosz, azt hiába nevezi bárki is gonosznak, az attól még nem lesz gonosz. Vagyis a korábban felhozott példának akkor meg még inkább az értelme veszne, mert a gonosznak nevezett nem gonosz, már nem gonosz, hanem jó, ami meg nem a jó ellentéte, vagyis nem is lehet szükség rá, hogy létezzen jó, így minden borul.

Azt hiszem ideje lenne lezárni ezt az elmélkedést, mert nem lehet megmagyarázni valamit, aminek semmi értelme :).
További példák meg épp nem jutnak az eszembe.

Remélem érthető volt, hogy mit akartam kihozni ebből az egészből. És talán haszna is lesz, ha sikerült elgondolkodtatnom vele néhány józan észre fogékony elmét :).

Végezetül álljon itt néhány korábbi írásom a mondanivalóról:
Mi számít mondanivalónak? (cikk - 2015-09-20)
Manapság senkit nem érdekel a mondanivaló (cikk - 2015-09-20)

Hozzászólások

Azonosítsd magad a Facebook segítségével és máris hozzászólhatsz!
Az azonosításhoz klikkelj a képre:

Ha nem történik semmi, ellenőrizd, hogy be vagy-e jelentkezve Facebook-ra.