Hírek
Albumok
Könyvek
Videók
Írások
Képek
Zenekarok
Koncertek
Vásárlás
Gitároktatás
Stúdió
Elérhetőségek
Facebook
Linkek



2019-12-08




DragonBall sorozatok

Kevésbé ismert érdekesség, hogy anno a DB egy spin-off sorozatnak indult, mert Goku feltűnt Akira Toriyama egyik korábbi mangájában (és animéjében) a Dr Slump/Arala-Chan sztoriban, amit azóta se tudok beszerezni sajnos, így arról nem tudok írni :(.

DragonBall
Goku egy furcsa kisfiú, aki egyedül éli gondtalan életét az erdő mélyén. Ám egy nap élete gyökeres fordulatot vesz, amikor egy Bulma nevű lány érkezik a környékre és egy kalandos utazásra invitálja őt, amibe Goku örömmel belevág. Útjuk során sok barátot szereznek és végül Goku olyan nagy harcossá válik, hogy többször is megmenti a bolygót a káosztól...
Gyerekkorom kedvenc sorozata volt, amiben szinte tökéletes az arány az akció és a humor között. A klasszikus perverz poénok és az izgalmas bunyók közepette pedig azt vesszük észre, hogy annyira megkedveltük a karaktereket és ezt a csodálatos világot, hogy szinte abbahagyhatatlanná vált a sorozat.
A kedvenc részeim azok, amikor mindig lenézik Gokut, hogy biztos egy gyenge kiskölyök, aztán persze mindenkit lezúz :). Mellesleg ezek a részek rendszeresen visszatérő momentumok a Zed-ben is.
Szívesen mondanám, hogy ez minden idők legjobb animéje, vagy legjobb sorozata (persze a Z-vel együtt), és valójában nem is hazudnék, mert szerintem az is, és ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül :). Ám ez igen szubjektív vélemény lenne, ezért csak annyit mondok, hogy zseniális és mindenkinek ajánlom, hogy nézze meg :).
-
„Pilaf” saga: 100 %
„Vörös Szallag Rend” saga: 98 %
„Szívtelen Sátán” saga: 98 %
„Ifjú Sátán” saga: 95 %

Értékelés: 98 %


DragonBall Z
Egy Raditz nevű csillagharcos érkezik a Földre, akiről kiderül, hogy Son Goku testvére. Az ő legyőzése érdekében Goku és Ifjú Sátán összefognak Ám végül csak úgy sikerül, hogy Goku az életét áldozza. Ám ezzel még semmi nem oldódott meg, mivel 2 másik csillagharcos tart a Föld felé. Az ellenük való harcra Goku a túlvilágon készül Kaito mester kezei alatt, a Földön pedig Sátán képezi ki Goku fiát, Son Gohant. Azonban akkor még nem is sejtik, hogy az a harc még csak a kezdet lesz...
Az akció-anime-sorozatok egyik legnagyobb etalonját gondolom nem sok embernek kell bemutatni. Ha máskor nem is, akkor biztos hallott róla mindenki, amikor néhány álszent nyomorék betiltatta, így a magyaroknak jó néhány évet kellett várniuk, hogy végül megtudják mi lett a Cell Saga vége.
Az új alaptörténet ellenére tökéletesen illeszkedik a folytatás a DragonBall világába (nem véletlen, hogy mangában egy sorozat a DB és a DBZ), annyi különbséggel, hogy jóval több a harc és nagyobb kaliberűek az összecsapások. Elképesztő élmény látni, hogy lesz abból a tudatlan, majomfarkú kisfiúból a Galaxis legnagyobb harcosa. Ám ez még csak a jéghegy csúcsa. A legzseniálisabb, amit az író, Toriyama megvalósított a sorozatban, az a karakterek személyiségfejlődése. Kezdve attól, hogy kedvelte meg Sátán a kis Gohant és, hogy lett belőle végül pozitív karakter, azon keresztül, hogy az addig anyuka szeme fénye (Gohan), hogyan lesz sírós kisgyerekből hatalmas harcos, vagy Goku hogy képes életében először feladni egy harcot, hogy a fia küzdhessen meg a bolygót fenyegető gonosszal, egészen Vegitáig, akinek a személyisége folyamatosan ingadozva változik meg, míg végül képes életét áldozni, vagy lemondani a büszkeségéről azért, hogy megmentse a világot és a családját.
Az összecsapások hihetetlenül részletesen ki vannak dolgozva. Jók az erőviszonyok és a bunyók is izgalmasak. A filmekkel ellentétben, itt nagyon sok karakter kap komoly szerepet. Vegyük például Jairobit, akiről senki nem gondolta volna, hogy akár egy ujját is mozdítani fogja bármikor is, erre végül Vegitát csak az ő segítségével sikerül legyőzni.
A legjobb bunyó egyértelműen a Vegita elleni harc, de persze a többi saga se szégyenkezhet. Bár néhány verekedés igen elhúzottra sikerült, mint pl a Dermesztő elleni, valamint a Buu elleni összecsapás. Érdekes, hogy a Buu elleni csatában sokkal több minden történt, de valahogy mégis unalmasabbra sikerült. Ennek szerintem az lehet az oka, hogy míg Dermesztőt akár Krillin is legyőzhette volna, ha szerencséje van (a farkát is levágta egy támadással), addig Buu-t szó szerint mindenki elpusztította (sőt egyszer még a darabjait is megsemmisítették), de mégis mindig feltámadt. Ezért volt kicsit zavaró, hogy minek támadják mindenféle hagyományos technikákkal, mikor látják, hogy nincs értelme. Persze pont emiatt lehetne izgalmasabb, hogy a szuper-gonosz ennyire erős, de ez már túlzás volt.
Nem is olyan rég néztem újra végig az egész sorozatot és azt kell mondanom, hogy legalább annyira tetszett, mint amikor először láttam. Sőt, kicsit idősebb fejjel még jobban megfigyelhettem a karakterek személyiségfejlődését, és az összecsapások kidolgozottságát. Sajnos a néhol igen durván elnyújtott csaták zavaróak tudnak lenni, de ez nem von le sokat az értékéből. Zseniális anime (a DB-vel együtt), amiről remélem a következő generációk se fognak lemaradni :).
-
„Csillagharcos/Vegita” saga: 100 %
„Namek” saga: 98 %
„Dermesztő” saga: 95 %
„Garlic Jr.” saga: 74 %
„Android” saga: 100 %
„Cell” saga: 98 %
„Buu” saga: 93 %

Értékelés: 94 %


DragonBall GT
Pilaf elmegy a Mindenható palotájába, ahol megidézi Vörös ShenRon-t a fekete csillagos kristálygömbökből. Ám mielőtt világuralmat kívánhatna, megjelenik Goku, akinek érkezése annyira feldühíti, hogy véletlenül azt kívánja, hogy Goku újra legyen kisgyerek. Majd a kristálygömbök elrepülnek. Ám kiderül, hogy a fekete csillagos gömbök az egész galaxisban szóródnak szét, és ha 1 éven belül nem gyűjtik újra össze őket, akkor a bolygó, amin a kívánság teljesült, megsemmisül. Így hát elindul Goku, Trunks és Pan, hogy összegyűjtsék a gömböket...
Az alapsztori még akár ötletesnek is nevezhetnénk, ha a megvalósítás nem lenne ennyire erőltetett és elcseszett. A DragonBall filmekhez hasonlóan ez a sorozat is csak az előző két sorozaton élősködik, annyi különbséggel, hogy itt még a stílust se tudták megtartani. Például: Akira Toriyama zseniális világa egyszerű volt ugyan, de közben igen jó hangulat áradt minden porcikájából. Köszönhető ez annak, hogy nem foglalkoztak sokat hétköznapi dolgokkal, mint pl Bulmáék világméretű vállalata (a Capsule Corporation). Az csakúgy volt, kissé gyerekesen naiv módon ugyan, de pont ez adta az egész báját. Erre itt mindent próbáltak reálisabbra csinálni, de ettől elveszett az igazi DragonBall hangulat.
Másik negatívum a karakterek megvalósítása. Minden személyiségjegy, sőt még a poénok nagy része is teljesen ötlettelen. Vegyük például a zseniális személyiségfejlődéseket, amiket bizonyos karakterek átmentek a Z közben. Ezzel szemben itt az első résztől az utolsóig minden karakter pontosan ugyan olyan, mint amilyen a Z végén volt (már amennyire sikerült megtartani az ottani személyiségeket). Egyedül Pan volt, aki új személyiséget kapott, de őt meg közhelyesebbre (és ellenszenvesebbre) meg se csinálhatták volna.
Ám a legidegesítőbb mind közül, hogy kb olyan az egész, mintha csak egy hosszú filler lenne, amit olyan emberek csináltak, akik egyáltalán nincsenek tisztában a karakterek képességeivel. Ez főleg az első sagában dühítő, amiben próbálták visszahozni az eredeti DragonBall sorozat stílusát (ezért erőltették bele a gyerek Gokut), ami ilyen szintű karaktereknél egyszerűen nem működik. Vegyük csak Gokut, aki olyan erős, hogy egy mozdulattal elpusztíthatna egy egész bolygót, és szerintem legalább fénysebességgel (vagy akár annak sokszorosával) képes mozogni. Erre sima katonák ellen menekül, bujkál és még egy pár kilométeres táv megtételéhez is teleportálást próbál alkalmazni.
Szerencsére később azért nő egy kicsit a sorozat színvonala, mert a Baby saga már DBZ-sebbre sikeredett. Ám ott meg már az első részeknél olyat cselekszenek, ami az egész DBZ filozófiát felborítja: a gyakorlatilag a még embrió állapotban lévő Baby-t, Goku és Pan hidegvérrel kivégzi. Mikor csinált ilyet a Goku? Az a Goku, aki miután legyőzte a bolygót uralni vágyó ifjú Sátánt, varázsbabot adott neki, hogy még harcolhassanak a későbbiekben. Aki az egész világegyetemet, sőt még a túlvilágot is fenyegető Buu halálakor azt kérte, hogy reinkarnálódjon, hogy újra harcolhassanak. Akinek szíve oly tiszta, hogy könnyedén megülhette a varázsfelhőt, sőt még a DB-ben egy ördög nem tudott találni egy fikarcnyi gonoszságot se a lelkében. Az a Goku soha nem vetemedne ilyesmire. És elérkeztünk az új átalakulásokhoz, mint pl az Arany Ozaru forma, amiből utána SSJ4 lett, aminek mellesleg nem sok köze van az első 3 formához, de legalább van valami újdonság is a sorozatban.
A Super Andoid 17 saga volt a legjobb, csak az meg a lehető legprimitívebb és már sokszor felhasznált sztorit és alapötleteket sütött el újra, de összességében jól sikerült, csak kicsit rövid volt. Majd jött az ÁrnySárkány saga, aminek alaptörténete egyáltalán nem volt rossz, valamint volt benne néhány jó ötlet, csak hát megint az a fránya megvalósítás. Egyszerűen nevetséges, hogy amikor 7 gonosz sárkány lepi el a földet, akkor egyedül Goku és Pan indulnak a felkutatásukra, míg a többiek, köztük a 4 szuper-csillagharcos: Vegita, Trunks, Gohan és Goten csak otthon ülnek és várják, hogy majd Goku és az unokája majd mindent rendbe tesznek. Ők miért nem harcolnak? Itt lett volna a lehetőség, hogy ők is komolyabb szerephez jussanak, ehelyett Goku és Pan nyom le 6-ot a 7-ből. Az utolsó ellen meg egy újabb ötletet nyúltak le a DBZ-ből.
Végül pedig elérkeztünk az ötletes, de korántsem kielégítő, és még annyira se DragonBall-os befejezéshez.
A legidegesítőbb a sorozatban, hogy a bunyók annyira igénytelenek, hogy ugyan azokat az elemeket sütik el újra meg újra. Például a Kame-Hame-HA használata a legepikusabb pillanatok voltak a DB-ben és a DBZ-ben. Erre itt (főleg az utolsó sagában) részenként vagy 2-3-szor elsütik, mintha Goku csak azt az egy támadást ismerné. Nevetséges...
Ez a sorozat NEM DragonBall. Még ha egy amatőr találna ki ilyen sztorikat, és feltenné YouTube-ra nem hivatalos folytatásként, akkor is szánalmas lenne, nemhogy így. Pozitívumként egyedül a zenét, valamint a látványosabb megrajzolást említeném, amikből az utóbbi azért nem egyértelműen jobb, mint a korábbi sorozatoké, mert sok karakter új kinézete valami szörnyű lett. Persze közel sem akkora gyalázat ez a sorozat, mint mondjuk a Dragonball – Evolúció film, de ez még nem dicséret. Remélhetőleg Toriyama valóban visszatér és csinál egy valódi és méltó folytatást minden idők egyik legjobb és legmeghatározóbb animéjének. És erre a Battle of Gods film óta komoly esélyt látok, mivel abban néhány esemény már egyértelműen kontinuitáson kívülre helyezi a teljes GT-t :).
-
„Fekete csillagos kristálygömbök” saga: 30 %
„Baby” saga: 42 %
„Super Android 17” saga: 60 %
„Árnysárkány” saga: 52 %

Értékelés: 46 %


DragonBall Kai
Mikor láttam, hogy új DB sorozat van, nagyon felpörögtem, hogy végre folytatódik a kedvenc történetem. Ám később kiderült, hogy ez csak a Zed-nek egy új változata, amiben annyi a különbség, hogy rövidebb, így kevesebb az elhúzás, valamint a fillerek is teljes egészében ki lettek vágva, mint pl a poénos epizódok, a Garlic Jr, a Kamu Namek, és a túlvilági világbajnokság sagák, amiken azért tényleg látszik, hogy valaki más írta és találta ki (ezekről a különbségekről bővebben a GT-nél), de azért nekem jó néhány rész azok közül kifejezetten tetszett (főleg a poénosak), még ha sok esetben értelmetlenek és tele vannak hibával. Viszont bizonyos csatáknak a lerövidítés kifejezetten jót tett.
További változtatások, hogy például néhány jelenet látványosabbra lett megcsinálva és egy-két dolog át lett színezve.
Igazából, ha láttad a DBZ-t, akkor semmi újat nem nyújt, maximum arra jó, hogy gyorsabban újranézd :).
-
Értékelés: 93 %

DragonBall Z Abridged
Néhány lelkes rajongó gondolt egyet és újravágta, meg újraszinkronizálta a DBZ-t. Ez első hallásra egy igen primitív és igénytelen dolognak tűnik, de a megvalósítás valami eszméletlenül jól sikerült. A legtöbb ilyen újraszinkronizálással ellentétben nem cska össze-vissza hadováltak viccesnek szánt baromságokat, hanem valóban újraszinkronizálták a jeleneteket. Vagyis minden nagyjából ugyan úgy történik, mint eredetileg, csak viccesebb szinkronnal. A karakterek személyisége is nagyjából megmaradt, sőt időnként még talán reálisabban is viselkednek, mint az eredetiben. Vegyük csak például Goku halálát, amikor Goku azt kiabálja, hogy „majd szólj ha lősz és akkor el tudok ugrani”, erre Sátán csak vigyorog és azt mondja: „hát persze, hogy szólok, ne aggódj” :).
Egyetlen hátránya, hogy kicsit túl gyorsan halad a történet (egy DBZ sebessége se elég jó nekem :) ), de ez semmit nem von le az értékéből, mert úgyis mindenki látta az eredeti DBZ-t, aki meg nem, az úgyse érti majd a poénok nagy részét :).
Értékelés: 100 %



Hozzászólások

Azonosítsd magad a Facebook segítségével és máris hozzászólhatsz!
Az azonosításhoz klikkelj a képre:

Ha nem történik semmi, ellenőrizd, hogy be vagy-e jelentkezve Facebook-ra.







© KevinKain 2005-...
Ajánlott böngészők: Google Chrome 9+, Firefox 3+